Eszkim�k

Az Alaszka jeges tenger�nek hideg, szeles partjain �lõ indi�nok kult�r�j�nak jellegzetes von�sa a s�m�nizmus, amely k�zeli rokons�gban �ll annak szib�riai megfelelõj�vel. Az eszkim�k bizonytalan meg�lhet�s�nek alapja a gyakran j�ggel bor�tott tenger, t�rzsi kozmol�gi�juk �s mindennapi �let�k erõsen k�tõdik a nagy v�zhez. Vil�gk�p�k leghatalmasabb szereplõje a Tak�nakapszaluk, Szedna vagy Takanaluk n�vre hallgat� f�lig v�zi, f�lig emberi l�ny, aki az �ce�n fenek�n lakik, �s a tengeri �llatokat uralja, amelyek az eszkim�k l�talapj�t jelentik.

N�h�ny t�rzs szerint a tengeri szellemnek vagy a tengeri �llatok parancsol�j�nak egy olyan eszkim� asszonnyal van viszonya, akit apja a tengerbe dobott, �s akinek ujjai leszakadtak, amikor a cs�nak oldal�ban pr�b�lt megkapaszkodni. Az eszkim�k szerint a tenger j�t�kony adom�nyait az asszony ujjainak fel�ldoz�s��rt kapj�k, de a tenger ur�t�l ered a szerencs�tlens�g, betegs�g, hal�l �s a n�lk�l�z�s is.

Az eszkim� s�m�n gyakran tesz utaz�st a tenger m�ly�re �s a f�ld al�, ahol minden v�zi �llatok vagy minden �llatok ura �s parancsol�ja lakik. Ez, az absztakt tengelyen a l�tez�s k�z�ppontja fel� tett utaz�s olyan, az amerikai t�rzsi csoportokat egys�ges�tõ k�zponti gondolat, amely minden s�m�nista kult�r�ban jelen van.

Alapvetõen a s�m�n az, aki k�zvet�t egy beteg, egy csal�d, vagy egy eg�sz falu �rdek�ben, hogy az emberek �s a felsõbbrendû szellem kapcsolata megfelelõ legyen. A s�m�nnak utaz�sa sor�n k�l�nf�le akad�lyokat kell lek�zdenie, �s ha meg�rkezett, bizonyos szertart�sokat kell elv�geznie ahhoz, hogy helyre�ll�tsa a t�rzs �ltal tisztelt, de megszegett tabuk szents�g�t. E tabuknak az alapja nem a babona, hanem az a n�zet, amely szerint a l�that� vil�g a l�thatatlant�l f�gg. Egy tabu megs�rt�s�nek k�vetkezm�nyei vannak a l�that� vil�gban is, mivel a l�thatatlan mindig jelen van, �s ir�ny�tja mindazt, amit az emberek �rz�kelnek �s tapasztalnak. A szertart�s sor�n a jelenl�võk beismerik a hib�kat, amelyeket elk�vettek, �s �g�retet tesznek, hogy t�bbet azok nem fordulnak elõ.

Az �szaki sarkk�ri ter�letektõl d�li ir�nyban az algankinok birodalma tal�lhat�.Az algankinok is �gy tekintik a term�szetet, mint k�l�nb�zõ szellemk megny�lv�nul�s�t, de a s�m�ni �rtelmez�s mellett olyan szertart�sokat is v�geznek, amelyek az ember �s a term�szet egyens�ly�t seg�tik elõ. Ezen szertart�sok egyike az izzaszt�kunyh�, amely az egy�n megtisztul�s�t szolg�lja, �s visszavezet a l�tez�s elemei - f�ld, v�z, tûz, sz�l - k�z�tti eredendõ harm�ni�hoz.Ahelyett, hogy a s�m�n lelki utaz�st tenne, a seg�tõ szellemeket egy k�zponti dimenzi�ban id�zi meg. A "r�z�kunyh�" vagy dzsosszakid szertart�s a kapcsolatteremt�s m�diuma az ember �s a l�thatatlan vil�g k�z�tt.

Algankinok

Csak�gy, mint az eszkim�kn�l, az �llati szellemeknek az algankinokn�l is van ura �s parancsol�ja, de itt m�r megjelenik a totem is, amely bizonyos titkos szertart�si kunyh�kat jel�l a t�rzsben. A totem term�szetfeletti kapcsolatot jelk�pez, amely �sszetartja egy olyan csoport tagjait, akik k�z�tt nincs felt�tlen�l rokons�gi kapcsolat, de ugyanahhoz a titkos t�rsas�ghoz �s kunyh�hoz tartoznak, �s nem h�zasodhatnak a t�rsas�gon bel�l. A k�z�ss�g tagjai gyakran k�l�nleges kapcsolatban vannak totem�llatukkal. Ezt a term�szetfeletti k�tel�ket egy adott �llatfajjal az �lmok �s l�tom�sok form�j�ban fenntartott �rintkez�s erõs�ti. A totem�llat gyakran juttatja az embereket olyan k�l�nleges ismeretekhez, amelyekrõl csak az egy kunyh�hoz tartoz�k tudhatnak.

Irok�zek

Az algankinokt�l d�lre, a keleti erdõs�gek �s a Nagy-tavak k�rny�k�n, egy t�rsadalmi �s vall�si szempontb�l m�g �sszetettebb k�z�ss�get tal�lunk. Az irok�z nemzet egyedi, konf�der�ci�s t�rsadalmi szervezet (az Irok�z Liga egy olyan t�rzssz�vets�g, amelyben a nemzet minden t�rzse egyenlõ jogokkal k�pviselteti mag�t), amelyrõl azt tartj�k, hogy az Egyes�lt �llamok korm�nyalak�t�s�nak egyik modellje volt.

Az irok�zek kukoric�n, babon, k�s�n, magvakon �s gy�m�lcs�k�n, valamint szarvasok �s apr�vadak h�s�n �ltek. Az anyai �gi lesz�rmazottak k�z�s �p�letekben �ltek, �s olyan kl�nokba szervezõdtek, amelyeken bel�l a h�zass�g tiltva volt.

Az irok�z �nnepek j� p�ld�k arra, hogy a fejlett mezõgazdas�gi hagyom�nyok hogyan hoztak l�tre egy �sszetett vall�si napt�rt. Megtartott�k az Eper �nnep�t, a Bab �nnep�t �s a Kukorica �nnep�t. A t�rsas�gok k�z�l kiemelhetõ az �l Arcok T�rsas�ga, amelynek tagjai �lõ f�b�l kifaragott �larcok visel�s�vel �s t�nccal id�ztek meg k�l�nf�le term�szetfeletti l�nyeket. Az ilyen �larcok nemcsak term�szetfeletti l�nyeket szimboliz�ltak, hanem a maszknak mint a hatalom jelk�p�nek visel�se �ltal a t�ncosok mag�v� a szelleml�nyekk� v�ltoztak.

Az irok�z orenda sz�, amelynek jelent�se szellemi hatalom, jel�lhet bizonyos ritu�lis t�rgyakat, vagy olyan embereket is, akik ezt a hatalmat megtestes�tik. Az algankinok ugyanezt a hatalmat a manitu kifejez�ssel jel�lt�k. Az orenda a "m�sik vil�g" hatalm�t jelenti a fizikai vil�gban megjelent form�j�ban, ak�r ritu�lis, ak�r m�s �rtelemben haszn�lva.

Az inf�t a www.hopi.freeweb.hu/indian oldalr�l szedtem