Aranyhörcsög

Bársonyosan puha bundájával, nagy fekete cipőgombszemeivel és kedves viselkedésével méltán került hazánkban a legkedveltebb kisemlős első dobogós helyére az aranyhörcsög - pontosabban a szíriai aranyhörcsög.

Ezt az apró rágcsálót alig 100 éve fedezték fel a hobbiállattartók. Ez alatt a rövid idő alatt az eredetileg sárgásbarna, félénk állatka - gyors szaporodásának és a tenyésztők szorgalmának köszönhetően - színezetben és szőrzete minőségében is olyan változatosságot hozott létre, amit kevés más háziasított állat esetében mondhatunk el.

A kifejlett állatka hossza körülbelül 16-18 cm, súlya 8 dkg. Fülei kerekdedek, farka ugyan látszik, de rövid, feltűnően fejlett bajuszkái ébrenlétekor örökös mozgásban vannak.

Az aranyhörcsög szinte minden állatkereskedésben beszerezhető. Az egészséges példányok szeme tisztán csillog, prémjük puha, selymes tapintású.

Az állat helyének kialakítása

Az aranyhörcsög elhelyezésére tökéletesen megfelel egy kisebb terrárium, amelynek aljára két ujjnyi vastagon faforgácsot (esetleg szalmát, száraz füvet, száraz faleveleket, pelyvát, töreket stb.) terítünk. Ha egy maréknyi szénát is adunk neki, igen gyors ütemben takaros fészket épít belőle magának, amiben jókat tud aludni.

Ha nincs kéznél megfelelő terrárium és nem áll módunkban újat beszerezni, hörcsögtartásra megfelel egy műanyag edény vagy nagyobb öblösüveg is, ha peremmagassága legalább 30 cm (hogy ne tudjon az állatka kikapaszkodni belőle). Műanyag virágosládát is alkalmassá lehet tenni hörcsögtartásra, ha tetejére kisebb lyukbőségű (6-8 mm) dróthálót szerelünk.

Ha magányosan tartjuk az állatkát - és kellően fiatal példányhoz jutottunk - hamar kezessé válik. Mielőtt megfognánk, mindig óvatosan érintsük meg, simítsuk végig, mert érzékeny, ijedős természete miatt esetleg önkéntelen védekező reflexe következtében megharaphatja kezünket. Fogai különösen élesek! A többszöri óvatos végigsimítás után óvatosan fogjuk markunkba, nehogy kiugorjon kezünkből és leestében megüsse magát. Tapasztalatom szerint a rendszeresen kézbe fogott egyedek jól tűrik a simogatást, dögönyészést, a vakargatást. De azért az ujjunkat ne próbáljuk a szájába dugni!

A kapott eleséget azonnal, nagy buzgalommal odahordja az egyik - általa kiválasztott - sarokba és elraktározza. Ha megéhezik, odamegy enni. Az éléskamrájában felgyülemlett tartalékból azonnal következtethetünk rá, nem adunk-e neki túl sokat egyszerre? Az adagot mindig ennek megfelelően kell méretezni.

Elesége megegyezik a tengerimalacnál leírtakkal azzal a kiegészítéssel, hogy a növényi eredetű táplálékon kívül ez az állatka esetenként szívesen elfogyasztja a sajtdarabkát, tehéntúró-golyócskát, de még az eleven szöcskét is!

Feltűnően tiszta állat! Bundája mindig ápolt, mindig ugyanabban a sarokban végzi a dolgát, ezért a naponta történő takarításkor elegendő ebből a sarokból eltávolítani az almot, és csak ide kell friss almot tenni. Ugyanez a takarékosság jellemzi az étkezése tekintetében is!

A hörcsög éjszakai állat, ezért lehetőleg ne nagyon zaklassuk, ha napközben alszik. Az állatkát ne napoztassuk, mert - különösen a nyári melegek idején - mire észbe kapnánk, már végez is vele a hőguta! Nem bírja a meleget.

Az állatka jól tűri a magányt! Noha a fiatalok szívesen alszanak egy rakáson, játszanak egymással kismacska módjára, az ivarérett (szaporodóképes) példányok a természetben is magányosan élnek, és csak a párzás idején érintkeznek fajtársaikkal. Ez a szokásuk megnehezíti a kifejlett példányok szűk helyen való együtt-tartását, mert - különösen a hímek - lépten-nyomon összeverekednek, és ezek a verekedések sokszor életre-halálra mennek! Ezt a gondot fokozza gyors fejlődésük, ugyanis már két hónapos korukban ivaréretté válnak! Az aranyhörcsög élete mindössze 2-3 év, tehát már beszerzésekor is kalkuláljuk be, hogy sokáig nem élvezhetjük kedvencünk társaságát.

Ha mégis megkockáztatjuk szaporításukat, akkor se tartsuk együtt a nőstényt a hímmel! Pároztatás céljából mindig a nőstényt helyezzük a hímhez, mert az ivarzás jeleit - az állatka aprósága miatt - nehezen lehet észlelni, és ha a nem ivarzó nőstényhez helyezzük be a hímet, pillanatokon belül ádázul összeverekednek, és szélsőséges esetben a nőstény meg is öli a hímet!

A hímhez behelyezett nőstényt addig hagyjuk a hímnél, amíg szemmel láthatólag bekövetkezik a párzás, vagy ha nem látjuk az aktust, legfeljebb egy hétig! Ugyanis az aranyhörcsög vemhességi ideje alig két hét! Ha az anyát a hímnél felejtjük - és közben még nem ölték meg egymást -, a hím jóízűen befalja az újszülötteket! De ugyanezt teszi az anya is, ha a szüléskor és azt követően nem adtunk neki elegendő zöldeleséget!

A fiatalok a születéskor csupaszok, magatehetetlenek, szemrésük zárva van. Ennek ellenére fogazatuk azonnal növekedni kezd és már egynapos korukban is kezdik rágcsálni az anya által fészkükbe hordott eleséget! Háromnapos korukban - rendkívül fejlett szaglásuknak köszönhetően - már kimászkálnak dolguk végzésére a megfelelő sarokba, onnan pedig visszaevickélnek a fészekbe! Körülbelül 10-12 napos korukban nyílik ki a szemük. Közben szőrzetük is szépen fejlődik, olyannyira, hogy 3 hetesen nyugodtan el lehet őket választani az anyjuktól, még akkor is, ha a fészekalj 8-10 kölyökből áll. Ilyenkor akár az anyát emeljük ki a kölykök közül, akár a kölyköket helyezzük másik tárolóba, hagyjuk az anyát néhány hétig pihenni. A kölyöknevelés erősen megviseli a szervezetét, amelynek következtében alaposan lesoványodhat. Csak akkor próbáljuk ismét bepároztatni, ha megfelelő kondícióját már visszanyerte.

Forrás: Naphegyi Károly Madarak és madarászok című könyve

Az infót a www.haziallat.hu oldalról szedtem!