Degu

Magyarorsz�gon n�h�ny �ve m�g szinte teljesen ismeretlen volt ez a kedves kis �llatka. Neh�z a nyom�ra akadni a hazai szakirodalomban, a lexikonok k�z�l is egyed�l csak Brehm eml�ti az �llatok vil�g�ban.

A d�l-amerikai Andokb�l sz�rmazik, Chil�ben �shonos, de el�fordul Argent�n�ban �s Peruban is. A degu haz�j�ban a hegyvid�ki f�ves, bokros ter�leteket kedveli. F�ld alatti j�ratokat �s, melyek �tm�r�je 8-10 cm, m�lys�g�k pedig 
40 cm k�r�li.

A degu a r�gcs�l�k rendj�be tartoz� kiseml�s. A kifejlett p�ld�nyok testhossza 12-23 cm, s�lya 170-300 g. A farok hossza megk�zel�ti testhossz�t. Bund�ja barn�s aguti sz�n�, hasa kr�msz�n� vagy vil�gossz�rke, nagy, s�t�t szeme k�r�l kr�msz�n� folt. Mancsa ez�stsz�rke, �t ujjal. Farka v�g�n fekete bojt van. H�ts� l�bai er�teljesek. Bajusza hossz�, �rz�kszervei igen fejlettek.

C�lszer� eg�szen fiatal, 6-8 hetes �llatokat beszerezni, mivel azok m�g viszonylag b�k�sen rendezik egym�s k�z�tt a hatalmi visz�lyokat. Csak teljesen eg�szs�ges, csillog� szem�, j� kond�ci�j� �llatot v�lasszunk. Sajnos el�fordul, hogy egyes id�sebb egyedek ler�gj�k a k�lyk�k fark�nak v�g�t, ami tal�n a dominancia kimutat�s�val �llhat �sszef�gg�sben: bojtos farkuk aff�le "hatalmi jelv�ny" szerep�t t�lti be, amelynek elveszt�se egy�tt j�rhat a csoporton bel�l bet�lt�tt rangjuk elveszt�s�vel is.

 Az �llat hely�nek kialak�t�sa

Miel�tt �j kedvenc�nket hazahozzuk, �rdemes kialak�tani a v�gleges hely�t. Ez 2-4 p�ld�ny eset�n ne legyen kisebb, mint 100x50x60 cm. Ha terr�riumot �p�t�nk, tetej�t er�s ac�lh�l�b�l vagy -r�csb�l k�sz�ts�k, �s a szell�z�s miatt j�, ha az egyik fala is ebb�l k�sz�l. M�sik j� megold�s, ha egy ac�lr�csos kalitk�t �p�t�nk �t oly m�don, hogy a m�anyag alja helyett egy akkora m�ret� terr�riumot szerkeszt�nk, amire r�csatolhatjuk a r�csos r�szt. �gy egy nagyszer�, emeletes, kombin�lt kalitk�t kapunk, ami egyes�ti a k�t megold�s el�nyeit (pl. j� a szell�z�se, de nem tudj�k kikaparni bel�le az almot, beter�tve vele a f�l szob�t).

A degu nagym�rt�kben t�rsas�gkedvel� �llat, ez�rt legal�bb kett�t tartsunk; ha nem akarunk szaporulatot, akkor egynem�eket. A mag�nyosan tartott degu szenved �s k�nnyen depresszi�s lesz, m�g akkor is, ha naponta t�bb �r�t foglalkozunk vele, hiszen szinte �lland� t�rsas�got ig�nyel.

Ha m�r van egy degunk, amikor az �j j�vev�ny �rkezik, semmi v�sz, k�nnyen �sszeszoktathat�k. Osszuk a kalitk�t k�t r�szre, �gy k�l�n�tve el �ket egy h�tig, azt�n �sszeereszthetj�k �ket. Ha eleinte harcolnak egym�ssal, ne ijedj�nk meg: meg kell �llap�taniuk a rangsort. Ha h�m- �s n�st�nydegukat akarunk egy�tt tartani, soha ne legyen egyn�l t�bb h�m egy csal�dban, mert a n�st�nyek�rt v�res harcokat v�vnak!

A degu t�pl�l�k�nak alapj�t a sz�na k�pezi, ez lehet r�ti sz�na �s lucernasz�na is. A lucern�t csak sz�r�tva, de minimum fonnyasztva adjuk nekik. Nagy kedvenc�k a pitypang, ennek a level�t �s a vir�gj�t is �r�mmel fogyasztj�k. Z�ldeledelk�nt megteszi a sal�ta, a ty�kh�r, a s�skalev�l, reteklev�l is.

Fontos a j� min�s�g� mageles�g. A legoptim�lisabb �sszet�tel a r�gcs�l�eles�g �s a csincsillat�p egyenl� ar�ny� kever�ke. Ebb�l egyedenk�nt egy j� mar�kkal adjunk naponta. B�r igencsak szereti, kieg�sz�t�sk�nt ne adjunk plusz t�kmagot, napraforg�t, di�t vagy m�s olajos magvakat, mert ezek nemcsak er�sen h�zlalnak, de id�vel m�jk�rosod�st is okozhatnak.

Az aranyszab�ly: hagyjuk ki a puffaszt� hat�s� z�lds�geket, gy�m�lcs�ket (pl. kelk�poszta, karal�b�, bab, ban�n stb.). Vigy�zat! A krumpli h�ja egyenesen m�rgez� a sz�mukra!

�n. eg�ritat�ban kapjanak minden nap friss vizet, nagyon hamar megtanulnak inni bel�le. A v�z k�l�n�sen fontos akkor, ha szoptat�s n�st�ny van a h�zn�l. Id�nk�nt (f�leg a vitamin- hi�nyos t�li id�szakban) feloldhatunk benne egy kis C-vitamint. Egy 50 mg-os tabletta egynegyed�t t�rj�k porr� �s sz�rjuk az itat�ba.

M�s �llatokkal szemben nem �reznek f�lelmet, ez�rt legy�nk �vatosak, ha macsk�t vagy kuty�t is tartunk. Nagyon k�v�ncsiak, megszagolnak �s megk�stolnak mindent, ami �j a sz�mukra. Futtat�s k�zben ez�rt �lland� fel�gyeletre van sz�ks�g, hacsak nem akarjuk, hogy a szob�t a saj�t �zl�s�k szerint alak�ts�k �t. Az elektromos vezet�kek miatt k�l�n�sen vesz�lyes magukra hagyni �ket, hiszen azt is megr�ghatj�k.

A deguk �tlag�letkora a term�szetben mind�ssze 1 �v, legal�bbis enn�l id�sebb p�ld�nyt eddig nem tudtak befogni. 
A fogs�gban tartott egyedek �lettartama �ltal�ban 4-5 �v, de hallottam m�r 8-10 �ves degukr�l is.

Egy h�m mellett tarthatunk t�bb n�st�nyt is (de ford�tva sohasem). A deguk m�r n�gy-�t h�naposan szaporod�k�pesek. A vemhess�g ideje 89-92 nap, de csak az utols� h�napban kezd n�ni a n�st�ny pocakja. A kicsik fejletten, sz�r�sen, nyitott szemmel j�nnek a vil�gra. Egy-egy k�v�ncsibb p�ld�ny m�r n�h�ny �r�val sz�let�se ut�n elindul felfedezni k�rnyezet�t. P�r naposan m�r kint hanc�roznak az anyjuk k�r�l, egyhetesen kezdik k�stolgatni a szil�rd t�pl�l�kot. �t h�tig szopnak, hathetesen elv�laszthat�k.

Az inf�t a www.haziallat.hu oldalr�l szedtem!